Inkluzív oktatás, nevelés kérdései

Az integráció egy fontos kérdés a mai pedagógiai gondolkodásban, sok szakember különbözőképpen vélekedik erről a kérdésről.
Abban valamennyien egyetértenek, hogy az értelmileg alulteljesítő gyermekek számára,- tapasztalatok is bizonyítják- a legjobb, ha normál óvodába, iskolába járnak, jó példákat, modelleket látnak társaiktól. Továbbá, az inkluzív oktatásból, nevelésből nem csak a sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek profitálnak, hanem az egész intézményes közösség, tanulók, tanárok, személyzet egyaránt.

Fotó: Innen

 

A hazai gyakorlatban ismert integráció fogalmát meghaladó inklúzió, minőségben és szemléletben többet jelent.

                         Miért fontos az inklúzióval foglalkozni?

Egy kognitív fáziskéséssel élő gyermek születése hatalmas nehézséget jelent minden szülő számára, különösen születés után közvetlenül. A megfelelő szakmai segítség, a gyermek módosíthatóságába vetett hit és bizalom a szülőnek reményt és célt mutat a gyermeke fejlődésútját illetően.
A gyermek elsődleges szocializációs színtere a család, amely - legjobb esetben - , megfelelő, biztonságos környezetet nyújt a gyermek számára, mely biztosítja fejlődését, előrehaladását. Azonban, elérkezik az idő, mikor a másodlagos szocializációs színtér, az intézményes nevelés szerepe előtérbe kerül. Itt érkeztünk el az integráció, inklúzió kérdéséhez.

                               Az inklúziót támogató nyilatkozat

Az inklúzió pedagógiai értelmezése számára a legnagyobb hatású és a legrészletesebb dokumentum a Salamancai Nyilatkozat és a Cselekvési Tervezet, melyet az európai Közösségek Bizottsága jelentetett meg az esélyegyenlőségről. A nyilatkozat kimondja, hogy ,,minden gyermeknek alapvető joga van a neveléshez, oktatáshoz”, valamint minden iskolának figyelembe kell vennie, az egyéni tulajdonságokat, képességeket, tanulási szükségleteket, és az egyéni érdeklődési köröket; és lehetővé kell tenni minden gyermek számára, hogy olyan többségi iskolába járjon, ahol a tanulási szükségleteinek megfelelő nevelésben részesülhet, többségi osztályon belül. (UNESCO Salamanca Conference 1994).

            Mi a különbség az integráció és az inklúzió között?
Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.”  Ebben az esetben az alacsonyan funkcionáló tanulók, gyerekek a többségi intézményben – legyen az óvoda, iskola vagy felsőoktatási intézmény - vesznek részt az oktatásban, nevelésben. A gyógypedagógiában az integrálás fogalma, már régóta meg van, mert a fő célkitűzés e tanulók társadalomba való megfelelő integrálása, beillesztése.
Az integráció, a gyakorlatban mindig feltételhez kötött, vagyis a sajátos nevelési igényű gyermek van-e olyan szinten, hogy integrálni lehessen. A gyermek problémájára koncentrál az ilyen iskola, individuális tanulást támogatja, mely nem segíti elő a társakkal való hatékony kommunikációt, végső soron pedig a beilleszkedést.

Ellentétben az inkluzív oktatási rendszerrel, melyben az inklúzió az egész iskoláról szól, arról, hogy az iskola mindenkié. Tehát feltétel nélküli. Ez nagy transzformációt igényel mind a pedagógusok, mind pedig a gyermekek részéről.
Az inklúzió alapvetően, a gyermekek különbözőségére, szükségleteire, erősségeire, és érdeklődésire koncentrál.

                         Milyen előnyökkel jár az inkluzív oktatás, nevelés?

1.      az inkluzív oktatás, nevelés jelentősége kognitív fáziskéséssel
         élő tanulók,  gyermekek számára:

Az inkluzív oktatás kétségtelenül rákényszeríti a gyermeket arra, hogy legyőzze az akadályokat és ez által a potenciális tanulási képességei fejlődjenek és a teljes személyisége változzon, fejlődjön. Továbbá, megtanulnak kommunikálni az osztálytársakkal, tanárokkal egy teljesen természetes közegben, a konfliktusos szituációkban is szereznek tapasztalatot, valamint a problémák megoldásában, ezáltal egyre önállóbbakká válnak.

2.      az inkluzív oktatás, nevelés jelentősége a speciális akadályozottsággal nem
         küzdő, többségi  tanulók számára:

A mindennapi kapcsolat, kontaktus, a funkcionális akadályozottsággal való találkozás, fejleszti az empátiás képességeiket és a kooperációs képességeiket emeli.

3.      az inkluzív oktatás, nevelés jelentősége a társadalom számára:

Az inkluzív oktatásnak, nevelésnek nagy jelentősége van az egészséges társadalom kialakulásában. Az iskolában, óvodában tanúsított bánásmód, a hátrányos helyzetűek, és akadályozottak befogadása, empatikus kezelése kihatással van a társadalom viselkedésére, a társadalomban történő eseményekre.

                                                Következtetés

  Az inkluzió nem csupán egy pedagógiai fogalom, hanem egy nagyon fontos jelenség a társadalom számára. Nem csupán a sajátos nevelési igényű gyerekek és szüleik számára profitot jelentő jelenség, pedagógiai szemlélet, hanem az ebben résztvevő összes szereplő számára pozitív kimenettel járó folyamat.

  Felmerül a kérdés bennem, hogy e területtel találkozó és foglalkozó szakemberek, szülők mit kezdenek ezzel a tudással, ismerettel? Kitartóan, pozitív nyomásgyakorlással hatnak a helyi iskolákra, óvodákra, vagy pedig hagyják a már kialakult szegregációs folyam további áradását?

M.Klaudia (terapeuta)