Amikor várandós vagy, az olyan, mintha egy gyönyörű utazást
terveznél, mondjuk
Olaszországba. Veszel sok útikönyvet, és tervezgetsz. A Kolosszeum,
Michelangelo
Dávidja, velencei gondolák... Talán még meg is tanulsz néhány
szót olaszul. Nagyon
érdekes és izgalmas a várakozás! Néhány hónap után, a nagy nap
végre elérkezik.
Becsomagolsz és indulsz. Néhány órával később, megérkezel.
Bejönnek és mondják: - Üdvözlünk Hollandiában!
Hollandia? -- mondod te - Mi az, hogy Hollandia?
Én Olaszországba akartam menni! Olaszországban kell, hogy legyek!
Egész életemben
Olaszországról álmodoztam!
De volt egy kis változás az útvonalban. Hollandiában kellett
landolni és ott kell maradnod.
A fontos dolog, hogy nem egy szörnyű, félelmetes, piszkos helyre
kerültél, csak más
helyre. Tehát mész, veszel új könyveket. Meg kell tanulnod egy
teljesen új nyelvet is. És
sok új emberrel fogsz találkozni, akikkel nem biztos, hogy egyébként
találkoztál volna.
Ez egy más hely.
Lassabb, mint Olaszország, és talán nem is olyan fényes. De miután
már ott vagy egy
ideje, fellélegzel, körülnézel...
És észreveszed, hogy Hollandiának vannak malmai, tulipánjai.
Hollandiának még
Rembrandtja is van! De mindenki, akit ismersz, megy és jön
Olaszországból, mind mesél
róla, hogy csodálatos.
És te egész életedben azt mondod: - Igen, nekem oda kellett volna
mennem. Ott kellene
lennem. Hiszen ezt terveztem... És a fájdalom soha nem múlik el
teljesen... Mert egy álom
elvesztése hatalmas fájdalommal jár.
Ám, ha azzal töltöd az életed, hogy búslakodsz, mert nem jutottál
el Olaszországba,
soha nem élvezheted Hollandia gyönyörű, csodálatos dolgait!!!!
- Isten hozott Hollandiában!"
(Emily Perl Kirsley)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése